Határtalanul 2026
A "Határtalanul!" pályázat keretében megvalósult horvátországi tanulmányi kirándulásról
Időpont: 2026. május 11–15.
Résztvevők: Az iskola 7. osztályos tanulói és kísérőtanárai
A pályázatot előkészítette: Vargáné Nagy Erika, intézményvezető
1. nap: május 11. (hétfő) – Útra kelés és az első drávaszögi felfedezések
A kora reggeli, 7 órai indulás alkalmával egy modern autóbusszal vágtunk neki az 5 napos utazásnak. Sofőrünk, Milán, az első percektől kezdve nagy népszerűségnek örvendett a gyerekek körében. Az alagutakon áthaladva, zökkenőmentes utat követően értük el Udvar községet, ahol átléptük a magyar-horvát határt. Az első állomáson, Pélmonostoron a belvárossal ismerkedtünk. Csúzán csatlakozott hozzánk helyi vezetőnk, Robi bácsi, akinek szakértő irányításával azonnal megkezdtük a programokat. Csúzán megemlékeztünk Ágy Gedeon református lelkészről, íróról, aki az 1848-1849-es szabadságharcban is részt vett.
Elsőként Kiskőszeg (Batina) borospincékkel szegélyezett völgyét és a löszdomb tetején magasodó II. világháborús emlékművet kerestük fel. A magaslatról nyíló lenyűgöző panoráma tökéletes hátteret biztosított a hármashatár (Magyarország, Horvátország, Szerbia) földrajzi és történelmi koordinátáinak rögzítéséhez; a diákok érdeklődéssel tanulmányozták a kiállított hegyi ágyút és légvédelmi aknavetőt, miközben Beremend bányájára is ráláthattunk. Utunkat Vörösmart (Zmajevac) felé folytattuk, ahol a település nevének hallatán a diákok közösen idézték fel a Szózat sorait, miközben megismerték a "sárkányfalu" legendáját is.
A délután folyamán Tökösre (Tikveš), a felújított Habsburg-vadászkastélyhoz (a helyiek által emlegetett Tito-kastélyhoz) utaztunk. Itt a diákok egy előre elkészített, színvonalas digitális prezentáció (PPT) segítségével maguk mutatták be társaiknak a birtok egykori urait, Savoyai Jenőt, valamint Frigyes főherceget és a szociofotóiról ismert Izabella főhercegasszonyt. A park bejárása és a kápolnánál tett közös fotózás után a kastély játszóterén vezették le a gyerekek az utazás fáradalmait. A nap utolsó szakmai állomása Laskó (Lug) volt, ahol megcsodáltuk a középkori, puskalőrésekkel megerősített református védőtornyot, és felidéztük Sztárai Mihály prédikátor és drámaíró alakját. Sztárai Mihályról többek között azt is megtudtuk, hogy Szlavóniában és Baranyában 120 falut térített evangélikus hitre. Estére értünk a csúzai Piros Csizma vendégfogadóba, ahol a kiadós vacsorát követően játékos vetélkedő keretében mérték össze a csapatok a nap során szerzett tudásukat.
2. nap: május 12. (kedd) – Építészeti remekművek és a barokk Eszék kincsei
A szálláson elfogyasztott bőséges reggeli (rántotta, virsli, friss lekvárok) után 9 órakor indultunk Eszékre (Osijek). A napot a monumentális várnegyed (Tvrđa) felfedezésével indítottuk. A várfal bejáratánál található hatalmas bronzmakett segítségével Robi bácsi szemléletesen vázolta fel a történelmi város növekedését. A diákok bejárták a kazamaták boltíves rendszerét, feltekintettek a várfalakról a Dráva folyóra, és megcsodálták a Savoyai Jenő parancsára épült barokk katonai parancsnokságot. A Szent Kereszt templomban Mária néni szívélyes kalauzolásával nyerhettünk betekintést a ferences és kapucinus kolostor belső életébe.
A Szentháromság téren álló pestisoszlop (1730) és a történelmi paloták megtekintése mellett egy igazi botanikai különlegességet, a 2023-as "Európa fáját", egy hatalmas ginkgo bilobát is megvizsgáltunk Dia néni szakmai kiegészítésével. Különleges élményben volt részünk a kéttornyú Szent Mihály templomnál, ahol egy katonai ceremónia fültanúi lehettünk, majd megtekinthettük az egykori Kászim pasa dzsámijának sárga téglákból kirakott alaprajzát.
A busznál elfogyasztott ebéd és a háromgombócos fagyizás után Eszék Felsővárosát vettük célba. A 40 hektáros, tavaszi illatú parkrendszeren átsétálva megcsodáltuk Pécs testvérváros szökőkútját, amelyet gyönyörű Zsolnay-kerámia díszít. A Sakuntala parknál álló, szfinxek által őrzött szecessziós Uránia mozi mellett haladva az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy személyesen találkozhattunk a horvátországi magyar konzullal és feleségével. Bár a délutáni zápor felgyorsította lépteinket, lenyűgözve álltunk Délkelet-Európa legmagasabb (90 méteres) neogótikus tornya, a vörös téglás Szent Péter és Pál katedrális előtt. A napot a Dráva-parti híres függőhíd ringatózásának kipróbálása zárta. Este a szálláson Ági néni napi kérdéssorával, valamint Zsuzsa néni vezetésével fergeteges lufipukkasztó és zoknihúzó ügyességi játékokkal zártuk a napot.
3. nap: május 13. (szerda) – Természeti csodák és megrendítő emberi sorsok
Ezen a tavaszi, napsütéses délelőttön a Kopácsi rét (Kopački Rit) világába látogattunk el. A fa pallókon sétálva közvetlen közelről leshettük meg a mocsári élővilágot: békákat, halakat és a fejünk felett köröző ragadozó madarakat. A gáton átkelve szálltunk fel a "Hattyú" nevű kirándulóhajóra, amely csendesen szelte a vizet. A szakavatott madarász kísérő segítségével szürkegémeket, kárókatonákat és récék családjait figyeltük meg. A programot a látogatóközpont interaktív kiállítása tette teljessé, ahol a gyerekek játékos formában ismerhették meg a rét mikrovilágát. A Kopácsi-rét Szlavónia egyik legértékesebb természeti kincse, a maga 238 hektáros mocsátvilágával, a Dráva és a Duna összefolyásánál.
A délután folyamán Csúzán folytatódtak az élmények. Elsőként Horvát Ilonka cukrászüzemét kerestük fel, ahol az alapító asszony inspiráló, személyes és megható élettörténetén keresztül a diákok bepillantást nyerhettek a vállalkozói lét mindennapjaiba, a beszélgetést pedig pazar, hagyományos süteményválogatás koronázta meg.
Ezt követően Varga György helyi református lelkész, drávaszögi püspök fogadta a csoportot. A templomban megtartott rendhagyó történelemóra után a lelkész úr értékes könyvkiadványokkal és zsoltároskönyvekkel ajándékozta meg az iskolát és a diákokat. A nap legünnepélyesebb pillanataként ellátogattunk a református temetőbe, ahol Ági és Emma ünnepélyesen elhelyezték iskolánk koszorúját Ács Gedeon, az 1848-as szabadságharc jeles lelkésze és írója sírjánál, miközben Dia felolvasta a márványba vésett emlékiratot. A tartalmas napot egy kiváló grillezett csirkevbackground-os vacsora zárta a fogadóban.
4. nap: május 14. (csütörtök) – A jelen magyar iskolája és a megelevenedő múlt
A reggeli rendrakást követően ismét Eszék irányába indultunk, ahol ellátogattunk a modern és lenyűgöző Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba (HMOMK). Andócsi János igazgató úr személyesen mutatta be a komplexumot, amely a Bóbita Óvodától kezdve az általános iskolán át a kollégiummal felszerelt szakirányú középiskoláig biztosítja a helyi szórványmagyarság anyanyelvi oktatását. Diákjaink ámulattal hallgatták a 4 nyelvet oktató, európai szintű okostáblás termek és projektek működését. A látogatás után elsétáltunk a Hermann-villához (a híres "Macskamama" házához), amelynek márványtáblájánál – emlékezve az 1956-os forradalom ide menekült magyarjaira – Szonja és Tamara helyezte el a kegyelet koszorúját.
Délután a történelmi Vukovárra utaztunk. A Duna-parton, a horgony lábánál elköltött ebéd közben fenséges látványt nyújtott a folyó, ugyanakkor megrendítő volt látni a délszláv háború lőtt sebeit viselő ikonikus víztornyot. A street-art 3D-s hídján vidám és kreatív fényképeket készített mindenki, majd körbejártuk az Eltz-kastély barokk épületegyüttesét. A tér közepén megcsodáltuk a híres újkőkorszaki Vučedoli agyaggalamb felnagyított mását, és megismertük a gazdag Vučedoli kultúra rézfeldolgozó múltját.
Az estét Rétfalun töltöttük, ahol Robi bácsi bemutatta a Magyar Közösségi Házat. Hatalmas élményt jelentett a diákok számára, hogy bekapcsolódhattak a rétfalui búcsú élőzenés, néptáncos forgatagába. A helyiek vendégszeretetét élvezve házi szörpöket és süteményeket kóstoltunk, majd közös körtáncot jártunk a táncházban. Még naplemente előtt Olivér és Bence megkoszorúzta Antal Mihály – az 1848-as első népképviseleti országgyűlés egyetlen jobbágy képviselője – emléktábláját. A napot a szálláson egy fergeteges kettős ünnep zárta: meghatottan és vidáman köszöntöttük fel Virgit és a hónap többi 14. születésnaposát Ilonka néni gyönyörű, díszes alkalmi tortáival.
5. nap: május 15. (péntek) – Zágráb nemzeti ereklyéi és a dalos hazatérés
A korai, 6 órai ébresztő és a gyors kiköltözés után 8 órakor vettük az irányt a főváros, Zágráb felé. Bár az időjárás hűvösre fordult és folyamatosan esett az eső, a diákok kitartóan követték Robi bácsit a "Zágrábi Patkó" zöld terein keresztül. A vasútállomástól indulva megcsodáltuk Tomislav király monumentális lovas szobrát és a régi Műcsarnok sárga eklektikus épületét, amely eredetileg az 1896-os budapesti millenniumi kiállítás pavilonja volt. A platánfák között felfedeztük Jurisics Miklós és Zrínyi Miklós mellszobrát, valamint a tér különleges, századelős meteorológiai óráját.
A Jellasics téren álló Trg Harminca és a híres Manduševec-kút mellett megismertük Manda és a katonák legendáját, amelyből a főváros neve (Zagrebati – kaparni) ered. Egy rövid szuvenírvásárlási kitérő után beléptünk a felállványozott, fenséges Szent László (Szent István) -székesegyházba. A gótikus templom égbe törő csúcsívei, a hatalmas színes üvegablakok és a glagolita írásos emlékek mély benyomást tettek a csoportra; itt tisztelegtünk Erdődy Tamás, Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter sírhelyei előtt.
Esernyőink alatt haladtunk tovább a Véres-patak hídján át, érintve Sárkányölő Szent György bronzszobrát, majd a történelmi Kőkapu boltíve alatt megcsodáltuk a tűzvészt túlélő, csodatévő Fekete Mária kegyhelyet. A Felsőváros szívében, a Szent Márk téren mindannyian megcsodáltuk a Szent Márk templom egyedülálló, színes Zsolnay-cserepekből kirakott címeres tetőszerkezetét. Sétánkat Nikola Tesla emléktáblája és a Lotrščak-torony érintésével zártuk, ahonnan csodálatos panoráma nyílt az egész óvárosra.
Tovább utazva Varasdon megnéztük a várat, a Nemzeti Színházat, a városházát, a főteret és a katedrálist. Csáktornyán megtekintettük a várat és a Turul- emlékművet. Késő délután, átázva bár, de élményekkel telve szálltunk fel a buszra, ahol új sofőrünk, Feri várt ránk. A hazaúton a gyerekek nagy hévvel játszották a "Fele sem igaz" értékelő vetélkedőt, majd a határt átlépve dalos kedvben, közös énekléssel zártuk le ezt a felejthetetlen, határontúli 5 napos tanulmányi utat, mielőtt késő este megérkeztünk az iskola elé.
Előkészítő óra
Megalakultak mindkét osztályban a négyfős csapatokat, akik az előkészítő órán és az utazás alatt gyűjtötték pontjaikat.
Az osztályfőnöki órán ismertettük a diákokkal a tervezett kirándulás részleteit: a meglátogatni kívánt tájegységet, a rájuk váró feladatokat és a várható időbeosztást.
Az útvonal bemutatása után a csapatok kiválaszthatták a számukra legizgalmasabb városokat és területeket, hogy azokról önálló kutatómunka alapján prezentációt készítsenek. A választható helyszínek között szerepelt Zágráb, Vukovár, Eszék, Csúza, Vörösmart, Csáktornya, Varasd, a Kopácsi-rét, Tökös, Kisszőlős, Pélmonostor és Laskó is. A csoportoknak egy hét állt rendelkezésükre a felkészülésre, majd egy-egy PPT-előadás keretében bemutatták egymásnak az összegyűjtött kép- és szöveganyagot, kiemelve a legfontosabb tudnivalókat és nevezetességeket.
A következő alkalommal az Okosdoboz digitális feladatait hívtuk segítségül az ismeretek elmélyítésére. A diákok ezúttal is a kialakított csapatokban dolgoztak laptopok és internet segítségével. A Határon túli barangoló modulból a következő témakörök közül válogathattak: "Ismerd meg a horvátországi magyarokat", "Segíts Petinek a drávaszögi népi építészetben", "A réti katasztrófa", "Népi divatbemutató", "Kalapot a fejre", valamint "Csatangolás a Ferenc-csatornán". A feladatok végén elért százalékos eredményeiket a csapatok bediktálták.
A játékos, vizuális feladatok révén a gyerekek megismerhették a horvátországi települések érdekességeit. A népviseleti darabok helyes kiválasztásával megfigyelhették az egyes vidékek öltözetei közötti eltéréseket, a tájnyelvi kifejezések párosítása pedig rávilágított a nyelvi különbségekre és szépségekre. A horvát és magyar városnevek összekapcsolása a későbbi tájékozódást és helyismeretet segítette, míg a közkedvelt "akasztófa" szókitalálós játékkal a Kopácsi-rét jellegzetes növény- és állatvilágát fedezték fel.
Vizuális kultúra órán a program zárásaként a diákok a baranyai református templomok festett kazettáit gondolhatták újra saját alkotásaikban.
Értékelő óra
Május 24-én a hetedik osztályosok közül hét-nyolc tanuló foglalta össze és mesélte el a hatodikosoknak, milyen élményekkel gazdagodtak az ötnapos határon túli kirándulásuk során.
A program egyes napjait más-más diák mutatta be röviden. A mesélők között volt Benkő Benett, Juhos Ágnes, Tóth Tamara, Nagy Gréta és Ertner Olivér is. A hatodikosokat természetesen a szállás érdekelte a legjobban, amelynek nevét – Piros Csizma – a hetedikesek egymás szavába vágva kiáltották oda. Részletesen beszámoltak az ottani étkezésekről is, megemlítve a jót és a rosszat egyaránt: bár a leves minden nap ugyanolyan volt, a második fogásként felszolgált csirke kifejezetten ízlett nekik. Emellett felelevenítették a sütizéseket – köztük Horváth Ilonka tortájának megkóstolását –, valamint a közös fagyizások élményét.
Ági néni kérésére a diákok megemlékeztek a koszorúzásokról és a neves történelmi személyek előtti tisztelgésekről is. Tanári ösztönzésre meséltek a helyi magyarokkal való találkozásokról – például a püspök úrról és a cukrászmesterről –, sőt a sofőrt és az idegenvezetőt is csupa pozitív jelzővel illették. A legnagyobb sikert mindazonáltal a táncház és a kínálós program aratta, erről szinte mindenki egyszerre akart beszélni.
A beszámolót követően a hetedikesek válaszoltak a hatodikosok kérdéseire, majd Ági néni kihirdette a tisztasági verseny (szobarend) eredményeit, és kiosztotta a megérdemelt jutalmakat. Ezt követte az útközbeni vetélkedők, valamint a szálláshelyen tartott esti csaták eredményhirdetése: az első helyen Juhos Ágiék csapata (7.a) végzett, a második Olivérék csoportja (7.a) lett, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Tóth Tamaráék (7.b) állhattak fel. Ők mindannyian édességjutalomban részesültek.
A rendezvénynek az iskola aulája adott otthont, ahol a két hatodik osztály kényelmesen elférthetet a színes puffokon és szivacsülőkéken. A hetedikesek mikrofont használva beszéltek, így az előadás mindenki számára jól hallható volt, miközben a segítők (Szonja, Viki, Zalán és Benett) kivetített képekkel illusztrálták a történeteket.
Témanap
Egy rendkívüli témanap keretében diákjaink egy interaktív, PPT-vel támogatott bemutatkozó tablót készítettek a 6. évfolyamosok számára. A projektet alapos előzetes kutatómunka alapozta meg, amelynek során a tanulók Horvátország legjelentősebb kulturális és történelmi helyszíneit térképezték fel, az összegyűjtött anyagot pedig saját, személyes utazási tapasztalataikkal és élményeikkel egészítették ki.
Az előadás rendkívül sokszínűre sikerült: a lenyűgöző nevezetességek mellett bemutatták a határon túli, Horvátországban élt vagy alkotott híres magyar személyiségeket is (Ács Gedeon, Paulina Hermann). Különösen nagy hangsúlyt kapott a rétfalui magyar közösség megismerése; a diákok rövid, látványos videókon keresztül szemléltették a helyi hagyományokat, a néptáncot és a mindennapi kulturális életet.
A program legfőbb célja a hatodikosok érdeklődésének felkeltése, valamint a nemzeti összetartozás érzésének és a megszerzett ismereteknek az elmélyítése volt.