Határtalanul 2025

Az idei tanévben ismét elindulhattak a 7.osztályosok azon magyarfalvak, városok, emberek megismerésére, akik Románia területén, Erdélyben élnek. A kiírt pályázatra Vargáné Nagy Erika igazgatónő készítette el a pályázatot, melyet iskolánk elnyert.

A májusi érettségi vizsgák megkezdését követő héten indultunk el, hétfőn kora hajnalban, 4 óra után az iskola elöl. Buszvezetőink precízen, elővigyázatosan, ügyesen vezettek a hajtűkanyarokkal, szerpentinekkel, döcögős, felmart felületekkel tarkított 800 km-es úton.

I. nap

• Nagyvárad
• Kolozsvár
• Gyergyószentmiklós

Nagyváradon, a" Kőrös –parti Párizs"ban: végigsétáltunk a 253 méter hosszú boltíves záródású Kanonok soron, a 282 ablakos Püspöki Palota kertjében, majd a Palotában megtekintettük Szent László ereklyéjét és élettörténetét bemutató kiállítást, a püspöki Palota történetét, és az alapító püspök Schlauch Lőrinc tevékenységeit. Ezt követően átvonultunk a Hillebrandt tervezte kéttornyú 70 méter magas Boldogasszony templomba, ahol végigsétáltunk a hatalmas üvegablakok és barokk oltárok előtt és megcsodáltuk a középeurópai legnagyobb barokk orgonáját, Mária Terézia adományát.. A nagyváradi öt olaszbástyás várat, melynek legelső építtetője szintén Szent László királyunk volt csak a buszról tudtuk megtekinteni időnk fogytán.

Kolozsvárra, a Partiumból a Király-hágón átlépve jutottunk el Mátyás királyunk szülővárosába. Idegenvezetőnk először a régi kolozsvári várfalmaradványt mutatta meg, majd részletesen tájékoztatott bennünket a Kolozsvári Egyetemről, annak történetéről.

A Főtéren megtekintettük a város kicsinyített makettjét, illetve Fadrusz János szobrászművész Mátyás király Emlékművét. Elsétáltunk a szeles, csepergő időben Mátyás király szülőházához, és a hozzá közel eső Bocskai István szülőházát is megtekintettük. Visszafelé a buszhoz bementünk a Szent Mihály templomba és gyönyörködtünk annak gótikus íveiben, faragott berendezéseiben.
Útközben a református, Körősfői templomot, a csúcsai Ady –Csinszka nyaralót és a Rédey kastélyt is láttuk, melyről idegenvezetőnk mesélt.

Estére érkeztünk meg Gyergyószentmiklósra, a felújított Rubin Hotelbe, ahol 2-3-4-5 ágyas szobákban pihentünk.

II. nap:

• Gyergyószárhegy /Lázár-kastély, középkori börtön, kiállítások
• Gyergyószentmiklós- Tarisznyás Márton Múzeum
• Bara-tanya/helyi gazdálkodás
• Békás-szoros/természeti kincs
• Gyilkos-tó/természeti kincs
• Gyergyószentmiklós: Tanulók Háza, és Salamon Béla Magyar Nyelvű Gimnázium

A gyergyói medencében helyezkedik el Gyergyószárhegy. Itt töltötte gyermekkorát a későbbi fejedelem Bethlen Gábor, aki édesanyja, Lázár Druzsiána révén élhetett a reneszánsz kastélyfalai között. Ez a hely is sok viszontagságot élt meg: tatárok, törökök, állandó betörései, a tűz pusztítása újra és újra rákényszerítette a székelyeket, hogy építsék újra otthonaikat. Így e kastélynak is hányatott volt sorsa. A jobbágysorba taszított székelyeknek Bethlen Gábor adta vissza a szabadságukat, ezért Bethlen Gábor emléke előtt tisztelegtünk elsőként és helyeztük el koszorúnkat.
A kastélyban megtekintettük a középkori várbörtönt, kalodába zártuk "Koppányt", majd a már felújított kastélyszárnyban megtekintettük a hatalmas ebédlőt, ahol minden szék más-más úr címerével díszített. Az emeleti traktusban egy Székelyföld szépségeit bemutató fotókiállítást tekinthettünk meg, és modern festmények között vezetett utunk. A bejárati épülettömbben pedig láttunk erdészeti-vadászati kiállítást, és úrihímzést bemutató szobákat.

Visszaindultunk Gyergyószentmiklósra, ahol az Örmény templom előtt sétáltunk el a Tarisznyás Márton Múzeumba. Tarisznyás Márton e múzeum megálmodja, megvalósítója, helyi ember volt. Ez a kiállítás Gyergyószentmiklós egész történelmét felölelte, köztük külön termekben, Weinstock Ernő fotográfus képeslapgyűjteményét, régi felvételeit is megmutatták nekünk, de a legutolsó kiállítóteret alig akartuk elhagyni, mert a csodálatos ásványgyűjtemény felülmúlta elképzeléseinket. Óriási méteres ametisztkristályok, fantasztikus gazdag leletanyag hirdette Erdély gazdagságát.

A busz ezt követően a Bara –család gazdálkodási területéhez vitt minket, ahol Bara István hosszan mesélt a fenntartható gazdálkodásról, a nemzetközi kapcsolatokról és a helyi gazdák együttes tevékenységeiről.

A Békás-szoros hatalmas kősziklái között sétáltunk, a patak melletti, a sziklák alatti autóúton figyelve az itt-ott nyíló csillagvirágot, kisebb vízeséseket vagy a körülöttünk magasodó Mária-sziklát.

A Gyilkos-tó történetét és legendáját meghallgatva, sétáltunk a tó partján, a rég víz alá került erdő darabjai ki- kilátszottak a vízből, a Gyilkos- hegy felett gyönyörűen sütött ránk a nap. A vásárfiát sok árus kínálatából válogathattuk. 

Ismét Gyergyószentmiklóson késő délutáni sétánk során a Tanulók Háza épületébe látogattunk el, ahol, a tanulók hajómodelleket készítettek, és tanáruk elmesélte, hogy az egyes hajókat hány munkaóra alatt tudják a diákok elkészíteni. Salamon Ernő Magyar Tannyelvű Gimnázium szecessziós épülete előtt az idejáró volt diák, egyben híres hegymászó, Erőss Zsolt emlékművét koszorúztuk meg (Szuhorukov Viktor, Kovács Zalán és Balogh Bence személyében).

A vacsorát követően folytattuk játékos kérdéseinket, és játékos feladattal mélyítettük el a gyerekek ismereteit. Sajnos az adott tér nem tette lehetővé, hogy mozgásos feladatokkal is élvezetesebbé tegyük a nap eseményeit, a napi útvonal bejárása nem csekély terhet rótt a résztvevőkre.

III. nap

• Szent Anna tó/természeti kincs
• Mohos tőzegláp/természeti ritkaság
• Nyerges –tető/emlékmű
• Csíkszereda/ Milleniumi templom
• Csíksomlyó/Kegytemplom, Feredő
• Madéfalva/emlékmű

Gyönyörű napfényes időre ébredtünk. Utunk a csíki medencében vezetett (Csiki sörgyár, Csiki chips…). A kanyargós úton a bükkfák zsenge leveleiket már kibontották , friss zöldjük és az ég tiszta kékje felüdítő látványt nyújtott. Leereszkedtünk a 100 méter mélyen lévő krátertóhoz.

A Szent Anna tó legendájával idegenvezetőnk ismertetett meg bennünket. Itt figyelhettük meg, hogy a meleg és a hideg légtartományok hogyan rétegződnek, és ezért itt a lombhullató erdő magasabban helyezkedik el, mint a tűlevelű. Óriási kürtös kalácsot vettünk a tó partján álló árustól és a szépséges tájat kedvünkre fényképeztük.

A Mohos tőzeglápnál fiatal idegenvezetőnk részletesen elmagyarázta a 20 méter mély, fekete tó keletkezését, a partján látható különleges növényeket (mámorka, tőzegrozmaring, gyapjúcska…) és 107 pókfajtából néhányat meg is figyelhettünk. A melegedés, a rovarok túlszaporodása itt is tönkreteszi az élő fenyőfákat. A teljes 3 millió köbméteres lápnak csak egy kis hányadát jártuk végig a felújított fadeszkás járóúton. Az út szélén pillesereget fényképeztünk, amikor megtudtuk, hogy jókor jöttünk el a Szent Anna tótól, mert egy szarvast bekergetett a tóba egy nagy medve.

Nyergestetőn állt meg velünk ezt követően buszunk. Itt koszorúztuk meg az elesett 200 székely emlékére emelt emlékművet Nagy Fanni és Dani Gréta személyében, és hallgattuk meg Kányádi Sándor versét. Felkapaszkodtunk a kopjafák erdejébe, ahol a 200 székely maradványait megtalálták, és eltemették.

Csíkszeredán buszunk elvitt a helyi nép nyelvén a "négy angyalos" templomhoz, azaz a Milleniumi templomhoz, melyet Makovecz Imre organikus építész tervezett és belső terét Nagy Ödön szobrászművész kivitelezte. A templom belső terében megfigyeltük a fából készült szerkezetet, szimmetriát, a Jézus szobrot, a méhkas formájú oltár kialakítását és egy-két percre elcsendesedtünk.

Egy kis vásárlás után, indultunk tovább.

Csíksomlyóra menet egy harangláb mellett vezetett utunk. Végigtekintettük a kegytemplom oltárait, híres kegyszobrát, majd a templom melletti részen birtokba vettük a játszóteret. Pici pihenő után indultunk a templom mögötti térre a borvizes, vasas forráshoz, ahol telemertük kulacsainkat, és a "barátok feredőjében" lábáztatás helyett kézáztatást végeztünk. A sárgás-vöröses gyógyvíz igencsak hideg volt, sokunkak nem is ízlett.
A meredek domboldalon látható kálvária néhány stációjáig csak egy-két tanuló futott fel, és ők sem végig, hiszen legalább másfél órás turistaútvonal vezetett fel a csúcsig.

Visszaindultunk szálláshelyünk felé.

Madéfalván Bartalis Koppány 7.a osztályos tanulónk Gábor nagybátyja, helyi lakos emlékeztetett bennünket a régmúltra és mesélt arról az időszakról.1764-ben Mária Terézia zsoldosvezére és Siskovics osztrák tábornok vérfürdőt rendezett a katonáskodást megtagadó székelyek között. 400 embert mészároltak le és több ezren menekültek el Moldvába. A "Siculidicium"-nak nevezett székelyírtás emlékművénél koszorúnkat Koppány és Öcsi helyezte el.

Vacsora után ismét kérdésekkel bombáztuk a csapatokat.

IV. nap "Sóvidék"

• Szováta/természeti kincs
• Parajd/természeti kincs
• Korond/vásár, népművészeti kincs
• Farkaslaka (Tamási Áron sírhelye)
• Szejkefürdő (Orbán Balázs sírhelye, Mini Transszilvánia
• Székelyudvarhely/emlékmű
• Zetelaki gát

Szováta az üdülni, gyógyulni vágyók paradicsoma, hiszen sós vizű tavai gyógyhatásúak. Körüljártuk a Medve- a Zöld- és a Vörös- a Piroska, Mogyorósi tavakat. Idegenvezetőnk megmutatta a különböző sóformációkat (éles sókarmok, sóborsók, sórétegek, sódrapériák). Elmentünk a gyógyiszapos vödrök mellett, a nagy tó melletti bazársoron fagyit és hűtőmágneseket vásároltunk.

A parajdi sóbányához nem vitt le a busz, mert a múlt heti nagy esőzések elöntötték a bányát, árvízvédelmi készültséget mutatott a környék, és a hírekből tudtuk, hogy szivattyúzzák a bányából a vizet. Ott jártunkkor nem volt látogatható a bánya. Ellátogattunk egy helyi kereskedőhöz, aki nemcsak árulta a sószappanokat, sófürdőket, gyógynövényes készítményeket, hanem maga volt a feldolgozó is. Láthattuk, hogy mekkora tömbökben érkezik ide a bányából a só, azt hogyan fűrészeli, vágja szét a gép, beszórva a 7.osztályosokat sópermettel. A sóműhely vezetője elmesélte milyen összetételű és mennyi ásványi anyagot rejt egy sószappan és az mire jó. Ezekből vásároltunk is az otthoniaknak.

Korondon a főút kirakodó tereit kis csapatokban jártuk végig, és mindenki kedvére válogathatott a népművészeti és iparos tárgyak között, hogy megtalálja a megfelelő ajándékot szüleinek, testvéreinek, barátainak. Nem messze a buszunktól megtekinthető volt a város főterén a Milleniumi Emlékmű, kicsit távolabb szép székelykapukat vettek észre a szemfüles diákok.

Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron, nagy magyar írónk, az Ábel Trilógia szerzőjének sírhelyét. Meghallgattuk Kányádi Sándor ide illő versét, megcsodáltuk Szervátiusz Jenő Tamási Áron tiszteletére készített hatalmas emlékművét. Átsétáltunk a Trianoni Emlékműhöz, ahol elénekeltük a Székely himnuszt.

Szejkefürdőn elzarándokoltunk Orbán Balázs síremlékéhez, aki Székelyudvarhelyen kezdte meg tanulmányait és a székely nép életével, népviseletével, Székelyföld leírását foglalkozott. Munkássága példaértékű, hiszen összegyűjtötte, megörökítette a 18-19. századi székelység mindennapjait. Sok székelykapun áthaladva jutottunk egyre közelebb sírjához, s olvastuk együtt a feliratokat (a legrégebbi egy 1818-as felirat volt).

Innen nem messze nyílt a Mini Transzilvánia szabadtéri kiállítás, ahol a leghíresebb várak, kastélyok mini makettjeit járhattuk végig, de készítettek kis középkori várat napórával, kicsi kiállítással, interaktív felületekkel.

Székelyudvarhelyen elsétáltunk az Emlékezés Szoborparkhoz, ahol Csaba királyfitól Kós Károlyig sok híres erdélyi mellszobrát lehetett volna megkoszorúzni, mint például a "névtelen" íróét is. A városban sétálva a központi szimbolikus alakokról mesélt idegenvezetőnk (fafaragó, arató, keramikus) és eljutottunk a híres református kollégium előtti térre, ahol közös fotót készítettünk a Milleniumi Emlékműnél, a Vasszékelynél, mely fölött a híres gimnázium épülete látható.

A zetelaki gáton áthajtott buszunk, de leszállni, megállni már nem volt idő, mert vissza kellett érni időben a szállásra. 

A csoportot kísérő pedagógusok: Brecsokné Kertész Ágnes, Kováts Enikő, Tóthné Boros Zsuzsanna, Vukovich Zoltán