9. évfolyam

Téma: Kommunikáció

Humán nap:

Az iskola tanulásszervezési innovációinak részeként minden évfolyam számára projektnapokat tartunk, amelyek célja, hogy a diákok a hagyományos tanórák keretein túl, projektpedagógiai módszerekkel fejlesszék készségeiket.

Az idei tanévben a 9. évfolyam diákjai kommunikációs feladatokat oldottak meg, Szurma Judit tanárnő összeállítása alapján, a munkát pedig az osztályt tanító szaktanárok koordinálták. A feladatok változatossága és gyakorlati jellege lehetőséget adott arra, hogy a tanulók különböző kompetenciáikat mozgósítsák, miközben csoportban dolgoztak.

Készségek és képességek fejlesztése

• Érvelés és kritikai gondolkodás: Az óvodai jelek megszüntetéséről szóló vita feladatban a tanulók érvelő szöveget írtak és adtak elő, fejlesztve logikai gondolkodásukat és retorikai készségeiket.
• Kreativitás és vizuális kifejezés: A mémkészítés és képes szóviccek alkotása során a diákok humorral, képi jelekkel és nyelvi játékokkal fejezték ki magukat.
• Konfliktuskezelés és empátia: A konfliktushelyzetek dramatizálása segítette a tanulókat abban, hogy felismerjék és gyakorolják az együttműködés, kompromisszumkeresés vagy alkalmazkodás stratégiáit.
• Digitális kompetencia: Több feladat digitális eszközök használatát igényelte (online teszt, prezentáció, képszerkesztés), így a diákok technológiai jártassága is fejlődött.

Kapcsolódás a csoportmunkához

A projektnap minden feladata csoportos együttműködésre épült.

• Az online feladatok közös megoldása a felelősség megosztását és a kooperációt erősítette.
• Az érvelő szöveg előadása során a csoporttagoknak össze kellett hangolniuk nézőpontjaikat.
• A konfliktuskezelési jelenetek dramatizálása a szerepek elosztását, a közös tervezést és a közös előadást igényelte.
• A kreatív feladatok (mém, szóvicc) közös ötletelésre és alkotásra ösztönözték a diákokat.

A feladatok változatossága

A projektnap feladatai széles spektrumot öleltek fel:

• Elméleti tudás, szövegértés (előzetes tudásmérő feladat alapján, forms-tesz)
• Érvelő írás és előadás (vita),
• Kreatív vizuális alkotás (mém, szóvicc),
• Szerepjáték és dramatizálás (konfliktuskezelés),
• Digitális kompetencia (online teszt, prezentáció).

Ez a sokszínűség biztosította, hogy minden tanuló megtalálja a számára leginkább motiváló tevékenységet, miközben komplexen fejlődtek a kommunikációs készségeik.

Összegzés

A 9. évfolyam kommunikációs projektnapja sikeresen ötvözte az elméleti tudást, a kreatív önkifejezést és a csoportos együttműködést. A feladatok változatossága lehetővé tette, hogy a diákok különböző készségeiket fejlesszék, miközben megtapasztalták a kommunikáció sokféle formáját és kihívását. A nap nemcsak tanulási élményt, hanem közösségi élményt is nyújtott, erősítve az osztályok együttműködését.

Reál nap:

A "reál nap" programjában micro:bit segítségével morzejel-adókat készítettek a 9. évfolyam csapatai és ki is próbálták azokat, majd megismerkedtek az Enigma papír alapú modelljével, amelyet a gyakorlatban is kipróbáltak.

A titkosított és nyílt kommunikációhoz kapcsolódó feladatok, valamint a mobilkommunikáció témái internetes kutatást is igényeltek a diákoktól. A nap végén minden csoport bemutatta az elkészített prezentációját az iskola okostábláján, összefoglalva az aznapi munkát és tapasztalatokat. Beszéltek a nehézségeikről és a feladatok megosztásának alakulásáról. 

A projektnapok célja az volt, hogy az újonnan érkezett tanulók közelebb kerüljenek egymáshoz, valódi osztályközösséggé formálódjanak, valamint megtapasztalják, hogyan kapcsolódnak össze a különböző tantárgyak a gyakorlatban.

11. évfolyam

Téma: Az ipari forradalom

Humán nap:

A 11. évfolyamos diákok (köztük a 11. A osztály tanulói) humán projektnapon vettek részt, amelynek témája az ipari forradalmak (XIX. századtól napjainkig terjedő) kora volt.

A résztvevők az ipari forradalmak tudományos, technikai, szociológiai, kulturális és eszmetörténeti jelenségeivel, következményeivel, összefüggéseivel ismerkedtek.

A téma feldolgozása az alábbi mottókra / problémafelvetésre alapozódott:

• "Bemásszák lelkünket a gépek,
  mint aluvót a bogarak."

(= József Attila, Ős patkány terjeszt kórt, 1937)

• "A költő [művész, és persze, mindenki más] egy elgépiesedett nagyvárosban él [a XIX. század második felétől], ahol senki nem tartozik már önmagához: az újságok általános sémákban laposítják el az egyéni élményt; az éppen győzelmét ünneplő fotográfia kegyetlenül kimerevíti a valóságot, az emberi arcot az objektív felé forduló döbbent tekintettel rögzíti, az ábrázolást megfosztja a teljesség aurájától, megöli a képzeletet. Hogyan lehetne újra megteremteni egy intenzívebb, igazabb, érinthetetlenebb és mélyebb tapasztalás lehetőségét?"

(= Umberto Eco, A szépség története, 2005.)

• Az ember eszközöket talált fel, amelyek kiemelték az állatvilágból.

Az eszközökből jobb eszközök, majd gépek, később programozott gépek születtek, amelyek egyre precízebb gépeket gyártottak.

Amikor a szellemi munkát is gépekre ruházzuk, és ezek önfejlesztő gépeket programoznak, az ember teljesen kiengedi (kiengedi-e?) a kezéből azt, ami megkülönböztette az állatvilágtól.

"Az emberek megszokták, hogy úgy gondoljanak az életre, mint a döntések drámájára. A liberális demokrácia és a szabadpiaci kapitalizmus önálló cselekvőnek látja az egyént, aki egyfolytában döntéseket hoz a világot illetően. (...) Mi lesz ezzel az életszemlélettel, ha egyre inkább az MI-re bízzuk a döntéseket? Ma a Netflixre bízzuk, hogy milyen filmet nézzünk, és a Google Térképre, hogy jobbra vagy balra forduljunk. De ha már azt is az MI-től várjuk majd, hogy eldöntse, mit tanuljunk, hol dolgozzunk és kivel házasodjunk, az élet nem lesz többé a döntések drámája. (...)

Ez lehet az utolsó önálló döntésünk: hogy megőrizzük-e az életet döntések drámájaként, vagy teljesen lemondunk sorsunk irányításáról."

(= Yuval Noah Harari, 21 lecke a 21. századra, 2018.)

A projekt célja az volt, hogy a résztvevők ...

• megismerjék az ipari forradalmak (különös tekintettel a jelen high-tech-/ AI-forradalmára is) tudományos, technikai, szociológiai, kulturális és eszmetörténeti jelenségeit, következményeit, összefüggéseit;
• az ismereteket felhasználva oldják meg a feladatokat – az instrukciókat (a javasolt munkaformákat és -eszközöket) követve;
• működjenek együtt a feladatok – problémák megoldásában;
• osszák meg egymással a feladatmegoldással kapcsolatos tapasztalataikat;
• mutassák be megoldásuk eredményeit, produktumait.

A feladatmegoldás fontos része volt:

• a segítségül adott szövegek / filmrészletek / podcast-beszélgetések tanulmányozása;
• a csapattagok közötti munkamegosztás és eszmecsere (sőt, akár vita);
• brainstorming – szabadon;
• a nyitottság, a kíváncsiság.

A projekt résztvevői (előzetesen létrehozott) négyfős csoportokban dolgoztak.

A rendelkezésükre álló (8 – 13 óra közötti) öt órát kötetlen időbeosztással és csoporton belüli munkamegosztással használhatták az alábbi három projekt-összetevőre (feladatmegoldásra).

· XXI. SZÁZADI (RÉM)ÁLOMSZÍN

Jankovics Marcell Az ember tragédiája (2011) című animációs filmjének részletéből (a Falanszter-színből) inspirációt merítve jelenetet (rövid jelenetsort) kellett készíteni (írni), amelyben Lucifer aktuális jelenünkbe viszi el Ádámot és Évát, hogy megmutassa nekik: milyen az emberi élet a digitális forradalom, a robotika, a mesterséges intelligencia, sőt, szuperintelligencia (Generative Large Language Multi-modal Model), a deepfake korában.

A megírt jelenetet (jelenetsort) elő is adták a csoportok.

· LUDDIZMUS }} TECHNOFÓBIA

A luddizmus és tecnofóbia jelenségének (és magyarázataiknak / következményeiknek) megismerése után a projekt résztvevői azt a feladatot kapták, hogy képzeljék magukat annak a XIX. század elején élő gyári munkásnak a helyébe, vagy annak a ma élő embernek a helyébe, aki a gépek / a technológia miatt fenyegetettséget, kiszolgáltatottságot, egzisztenciális félelmet, tehetetlenséget, ugyanakkor dühöt is érez. Ennek kompenzálására ösztönös önvédelmi reakcióként agresszív indulat kezdi irányítani viselkedését.

Ezt az (elképzelt) állapotot egy olyan dalszöveg alaptémájává kellett tenniük, amelyet egy létező, stílusában a témához illő zeneszámra írtak – ügyelve arra, hogy a megírt dalszöveg prozódiája illeszkedjék a választott zeneszám ritmusához.

A dalszöveget elő is adták a csoportok.

· GÉPEK CIVILIZÁCIÓJA? – ESZMECSERE / VITA

A feladat az alábbi (túlzó / leegyszerűsítő / provokatív / tényszerű / utópikus / disztópikus / optimista / pesszimista[?]) felvetéssel kapcsolatos vélemény(ek) megfogalmazására hívta a projekt résztvevőit:

a kozmikus adatfeldolgozó rendszer ott lesz mindenütt, irányít mindent, és az emberek sorsa, hogy beleolvadjanak.

A csoportok tagjai bizonyító és / vagy cáfoló érveléssel hitelesített véleményüket egymással folytatott eszmecserében (vagy vitában) mutatták be a problémafelvetéssel kapcsolatban.

Néhány tudományos ismeretterjesztő szövegrészlet / podcast-beszélgetés állításait – érveit inspirációként, saját véleményük kiindulópontjaként használhattak.

Az eszmecserét / vitát elő is adták a csoportok.

A projektfeladatok megoldásának értékelési szempontjait a részvevők a munka megkezdésekor megismerték. 

A résztvevők a projekt után (online kérdések megválaszolásával) értékelték a projekt feladatait, a megoldáshoz kapott segítséget, a csoporttagok együttműködését és saját munkájukat.

Budapest, 2025. november 21.                                                           Szurma Judit (projektfejlesztő)

Reál nap:

2025 novemberében egy újabb projektnapra került sor, amelyen a 11. évfolyam osztályai vettek részt, és amelynek témája az ipari forradalom volt. 

A tanulóknak négy összetett feladatot kellett megoldaniuk, amelyekhez számos digitális programot és eszközt használtak, ugyanakkor a kreativitásukra is nagy szükség volt. 

Elsőként fémdobozból és az iskola által biztosított alapanyagokból egy "gőzhajót" kellett megépíteniük, amelyet később ki is próbáltak. A működésről készült videót YouTube-link formájában kellett beküldeniük. 

A második feladat egy működő futószalag modell elkészítése volt, amelyen a tömeggyártás folyamatát kellett szimulálniuk. A diákok visszajelzése alapján ez bizonyult a legnehezebb kihívásnak. Ezt követően a Canva programban egy összehasonlító plakátot készítettek a régi és a mai tömeggyártás közötti különbségekről. 

A harmadik témakör az automatizációhoz kapcsolódott: először lyukszalag segítségével kellett létrehozniuk egy egyszerű automatizált folyamatot, majd ugyanezt a feladatot micro:bittel is megvalósították. 

A nap záró feladata a mesterséges intelligencia világába vezette be az osztályt. Először különböző táblákat kellett felismerniük egy AI-modell segítségével, így vizsgálva, hogyan működhet egy önvezető jármű. Végül gépi tanulást alkalmaztak micro:bit eszközökkel: a diákok betanították a micro:biteket különféle mozgások felismerésére, majd letesztelték, mennyire pontosan működik a modell. Ez bizonyult a nap legnépszerűbb feladatának. 

A projektnapot prezentációs kör zárta, ahol a tanulók bemutatták tapasztalataikat, értékelték a közös munkát és reflektáltak a nap eredményeire. Összességében a visszajelzések alapján a projektnap rendkívül sikeres és élménydús volt a 11. évfolyamos diákok számára.