9. évfolyam

Téma: Kommunikáció

Humán nap:

Az iskola tanulásszervezési innovációinak részeként minden évfolyam számára projektnapokat tartunk, amelyek célja, hogy a diákok a hagyományos tanórák keretein túl, projektpedagógiai módszerekkel fejlesszék készségeiket.

Az idei tanévben a 9. évfolyam diákjai kommunikációs feladatokat oldottak meg, Szurma Judit tanárnő összeállítása alapján, a munkát pedig az osztályt tanító szaktanárok koordinálták. A feladatok változatossága és gyakorlati jellege lehetőséget adott arra, hogy a tanulók különböző kompetenciáikat mozgósítsák, miközben csoportban dolgoztak.

Készségek és képességek fejlesztése

• Érvelés és kritikai gondolkodás: Az óvodai jelek megszüntetéséről szóló vita feladatban a tanulók érvelő szöveget írtak és adtak elő, fejlesztve logikai gondolkodásukat és retorikai készségeiket.
• Kreativitás és vizuális kifejezés: A mémkészítés és képes szóviccek alkotása során a diákok humorral, képi jelekkel és nyelvi játékokkal fejezték ki magukat.
• Konfliktuskezelés és empátia: A konfliktushelyzetek dramatizálása segítette a tanulókat abban, hogy felismerjék és gyakorolják az együttműködés, kompromisszumkeresés vagy alkalmazkodás stratégiáit.
• Digitális kompetencia: Több feladat digitális eszközök használatát igényelte (online teszt, prezentáció, képszerkesztés), így a diákok technológiai jártassága is fejlődött.

Kapcsolódás a csoportmunkához

A projektnap minden feladata csoportos együttműködésre épült.

• Az online feladatok közös megoldása a felelősség megosztását és a kooperációt erősítette.
• Az érvelő szöveg előadása során a csoporttagoknak össze kellett hangolniuk nézőpontjaikat.
• A konfliktuskezelési jelenetek dramatizálása a szerepek elosztását, a közös tervezést és a közös előadást igényelte.
• A kreatív feladatok (mém, szóvicc) közös ötletelésre és alkotásra ösztönözték a diákokat.

A feladatok változatossága

A projektnap feladatai széles spektrumot öleltek fel:

• Elméleti tudás, szövegértés (előzetes tudásmérő feladat alapján, forms-tesz)
• Érvelő írás és előadás (vita),
• Kreatív vizuális alkotás (mém, szóvicc),
• Szerepjáték és dramatizálás (konfliktuskezelés),
• Digitális kompetencia (online teszt, prezentáció).

Ez a sokszínűség biztosította, hogy minden tanuló megtalálja a számára leginkább motiváló tevékenységet, miközben komplexen fejlődtek a kommunikációs készségeik.

Összegzés

A 9. évfolyam kommunikációs projektnapja sikeresen ötvözte az elméleti tudást, a kreatív önkifejezést és a csoportos együttműködést. A feladatok változatossága lehetővé tette, hogy a diákok különböző készségeiket fejlesszék, miközben megtapasztalták a kommunikáció sokféle formáját és kihívását. A nap nemcsak tanulási élményt, hanem közösségi élményt is nyújtott, erősítve az osztályok együttműködését.

Reál nap:

A "reál nap" programjában micro:bit segítségével morzejel-adókat készítettek a 9. évfolyam csapatai és ki is próbálták azokat, majd megismerkedtek az Enigma papír alapú modelljével, amelyet a gyakorlatban is kipróbáltak.

A titkosított és nyílt kommunikációhoz kapcsolódó feladatok, valamint a mobilkommunikáció témái internetes kutatást is igényeltek a diákoktól. A nap végén minden csoport bemutatta az elkészített prezentációját az iskola okostábláján, összefoglalva az aznapi munkát és tapasztalatokat. Beszéltek a nehézségeikről és a feladatok megosztásának alakulásáról. 

A projektnapok célja az volt, hogy az újonnan érkezett tanulók közelebb kerüljenek egymáshoz, valódi osztályközösséggé formálódjanak, valamint megtapasztalják, hogyan kapcsolódnak össze a különböző tantárgyak a gyakorlatban.

12. évfolyam

Téma: AZ AI

2025. december 16-án a 12. évfolyam a mesterséges intelligenciával foglalkozó projektnapon vett részt. A napjuk nagyon változatosan telt, sokféle tevékenységük volt.

Vitatkoztak: Lehetséges, hogy a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, és elpusztítja az emberiséget? Meg kellene engedni, hogy mindenki használja az iskolában? Fontos a tudás, amikor mindenre válaszol a mesterséges intelligencia? Vannak a mesterséges intelligenciának érzelmei?

Beszélgettek: a plágiumról, a plágiumkeresés megbízhatóságáról, a forrásmegjelölés fontosságáról.

Bővítették ismereteiket: milyen a jó prompt, mennyibe kerül az AI működtetése, milyen a mesterséges intelligencia múltja, melyek az előzményei.

Az AI felhasználását gyakorolták:

• Tanulási segédletet készítettek tankönyvek oldalaiból a NotebookLM segítségével: diasorozatot, infografikát.
• Önéletrajzot állítottak össze a Canva segítségével
• Képeket generáltak és szerkesztettek át a Canva AI funkciójával: megtanulták a háttérkészítő, a varázsradír, a pixelradír, a magic grab funkció használatát
• Weboldalt állítottak össze a Canva code-dal
• Kipróbálták a ChatGPT tanulást segítő funkcióját, társalogtak a Geminivel magyarul és angolul hang alapon is, kipróbálták a Copilotot angol nyelvű promptokkal.

Játszottak: megpróbáltak leérettségizni a mesterséges intelligencia segítségével.

A projektnapon végzős diákjaink sok jó ötletet kaptak arra vonatkozóan, hogy jövőbeli tanulmányaik során hogyan tudják majd használni az AI alapú alkalmazásokat, és útmutatást kaptak etikus felhasználásával kapcsolatban is.

10. évfolyam

Téma: A felvilágosodás

Humán nap:

A 10. évfolyam projektnapi célkitűzése az volt, hogy a tanulók átfogó képet kapjanak a felvilágosodás eszmerendszeréről, annak történeti előzményeiről és társadalomformáló hatásáról, valamint hogy a korszak gondolkodóinak munkásságát kreatív, együttműködésen alapuló feladatokon keresztül dolgozzák fel. A nap végére a csoportoknak egy, a 21. század társadalmi igényeihez igazított ideális állammodell megalkotása volt a fő cél, amelyhez a korábbi feladatok is előkészítő jelleggel kapcsolódtak. A nyitóanyag áttekintette a 17. századi mechanikai világképet, amely szerint "a világ is olyan szabályosan működik, mint a gépek" (idézet a dokumentumból). Ez a felismerés teremtette meg a modern államelmélet alapjait, és azt a gondolatot, hogy a társadalom működése is megismerhető, modellezhető. A bevezető célja az volt, hogy a tanulók megértsék: a felvilágosodás nem elszigetelt jelenség, hanem hosszabb szellemi fejlődés eredménye.

Az első feladat Galilei védőbeszéde – Tudomány és hatalom konfliktusa

A feladat Galilei munkásságára és az inkvizícióval való konfliktusára épült. A tanulóknak három kérdésre kellett válaszolniuk:

• a geocentrikus világkép lényege és eredete,

• a heliocentrikus világkép tartalma és Kopernikusz szerepe,

• valamint egy retorikai szabályok szerint felépített védőbeszéd megalkotása Galilei nevében.

A feladat fejlesztette a történelmi ismereteket, a kritikai gondolkodást és a retorikai kompetenciákat. A dokumentum részletesen ismertette a szónoki beszéd szerkezetét (principium, tractatio, peroratio), amelyet a tanulóknak alkalmazniuk kellett. A beszédalkotás során a diákoknak egyszerre kellett érvelniük, ellenérveket cáfolniuk és hitelesen megszólítaniuk a "hallgatóságot". A védőbeszédek elemei ugyanazok voltak, hiszen a tanulók a csatolt dokumentumok alapján dolgoztak. A szemfülesebbek segítségül hívták a Chat GPT elvén működő programokat, mások a könyvtárat látogatták meg további szakirodalomért, megint más csoportok inkább a védőbeszéd retorikai felépítésére, megint mások az előadásmódra helyezték a hangsúlyt.

Podcast – Descartes és Locke ismeretelméleti vitája

A csoportoknak egy 3–4 perces podcastot kellett készíteniük, amelyben Descartes racionalizmusát és Locke empirizmusát hasonlították össze. A dokumentum kiemelte, hogy a podcast "közönségnek készülő műsorszám", így a tartalmi pontosság mellett a figyelem fenntartása, a kreatív megvalósítás és az érthetőség is értékelési szempont volt. A feladat célja az volt, hogy a tanulók megértsék a megismerés két alapvető útját (ész vs. tapasztalat), képesek legyenek filozófiai szövegeket értelmezni, modern médiaműfajban is tudjanak tartalmat létrehozni.

Ez a feladat állt legközelebb a tanulókhoz, s bár a téma nehéznek bizonyult, és csak részleges megértésről árulkodtak az elkészült anyagok, a feldolgozás módja változatos volt, nem nélkülözte a humort sem. A könnyednek tűnő feladatot is komolyan vették, izgatottan próbálgatták a felvételeket.

Ideális államrend – A felvilágosodás eszméinek alkalmazása

Ebben a feladatban a csoportoknak egy saját, ideális állammodellt kellett megalkotniuk. A dokumentum hangsúlyozta, hogy a tanulóknak mérlegelniük kell:

• a hatalmi ágak szerepét,

• a választási rendszer működését,

• a választójog feltételeit,

• az állampolgári részvétel formáit.

A feladat vizuális megjelenítést is megkövetelt (folyamatábra, diagram), amely alapján a csoportoknak rövid prezentációt kellett tartaniuk. A cél az volt, hogy a tanulók a felvilágosodás eszméit – például a hatalommegosztást, a népszuverenitást, a jogállamiságot – képesek legyenek a jelenkor társadalmi kihívásaihoz igazítani. Mindösszesen egy csapat nem használt digitális platformot a feladat elvégzéséhez, a többiek gondolatábrát, folyamatábrát, látványos és/vagy tartalmas modelleket alkottak. Nagyban építettek a montesquieu-i alapelvekre, az ókori demokrácia-modellekre, a cenzusos vagy anélküli választórendszerekre stb. Érzékenyen vetették fel a választójogi kérdéseket, illetve a hatalmon lévők felelősségét abban, hogy a döntéshozatal átlátható, ellenőrizhető és valóban a közösség érdekeit szolgáló módon működjön.

Összegezve

Tanulóink a projektnapon mélyebb megértést szereztek a felvilágosodás gondolkodóinak szerepéről és a korszak eszméinek máig tartó hatásáról. A Galilei-beszéd és a podcast feladatai fejlesztették az érvelési technikákat, a forrásalapú gondolkodást és a véleményalkotás képességét, a kritikai gondolkodást. A podcastkészítés és a vizuális állammodell megalkotása modern, médiatudatos feladatmegoldást igényelt, az ideális államrend megalkotása segítette a demokratikus működés, a részvételiség és a felelős állampolgári gondolkodás elmélyítését. 

11. évfolyam

Téma: Az ipari forradalom

Humán nap:

A 11. évfolyamos diákok (köztük a 11. A osztály tanulói) humán projektnapon vettek részt, amelynek témája az ipari forradalmak (XIX. századtól napjainkig terjedő) kora volt.

A résztvevők az ipari forradalmak tudományos, technikai, szociológiai, kulturális és eszmetörténeti jelenségeivel, következményeivel, összefüggéseivel ismerkedtek.

A téma feldolgozása az alábbi mottókra / problémafelvetésre alapozódott:

• "Bemásszák lelkünket a gépek,
  mint aluvót a bogarak."

(= József Attila, Ős patkány terjeszt kórt, 1937)

• "A költő [művész, és persze, mindenki más] egy elgépiesedett nagyvárosban él [a XIX. század második felétől], ahol senki nem tartozik már önmagához: az újságok általános sémákban laposítják el az egyéni élményt; az éppen győzelmét ünneplő fotográfia kegyetlenül kimerevíti a valóságot, az emberi arcot az objektív felé forduló döbbent tekintettel rögzíti, az ábrázolást megfosztja a teljesség aurájától, megöli a képzeletet. Hogyan lehetne újra megteremteni egy intenzívebb, igazabb, érinthetetlenebb és mélyebb tapasztalás lehetőségét?"

(= Umberto Eco, A szépség története, 2005.)

• Az ember eszközöket talált fel, amelyek kiemelték az állatvilágból.

Az eszközökből jobb eszközök, majd gépek, később programozott gépek születtek, amelyek egyre precízebb gépeket gyártottak.

Amikor a szellemi munkát is gépekre ruházzuk, és ezek önfejlesztő gépeket programoznak, az ember teljesen kiengedi (kiengedi-e?) a kezéből azt, ami megkülönböztette az állatvilágtól.

"Az emberek megszokták, hogy úgy gondoljanak az életre, mint a döntések drámájára. A liberális demokrácia és a szabadpiaci kapitalizmus önálló cselekvőnek látja az egyént, aki egyfolytában döntéseket hoz a világot illetően. (...) Mi lesz ezzel az életszemlélettel, ha egyre inkább az MI-re bízzuk a döntéseket? Ma a Netflixre bízzuk, hogy milyen filmet nézzünk, és a Google Térképre, hogy jobbra vagy balra forduljunk. De ha már azt is az MI-től várjuk majd, hogy eldöntse, mit tanuljunk, hol dolgozzunk és kivel házasodjunk, az élet nem lesz többé a döntések drámája. (...)

Ez lehet az utolsó önálló döntésünk: hogy megőrizzük-e az életet döntések drámájaként, vagy teljesen lemondunk sorsunk irányításáról."

(= Yuval Noah Harari, 21 lecke a 21. századra, 2018.)

A projekt célja az volt, hogy a résztvevők ...

• megismerjék az ipari forradalmak (különös tekintettel a jelen high-tech-/ AI-forradalmára is) tudományos, technikai, szociológiai, kulturális és eszmetörténeti jelenségeit, következményeit, összefüggéseit;
• az ismereteket felhasználva oldják meg a feladatokat – az instrukciókat (a javasolt munkaformákat és -eszközöket) követve;
• működjenek együtt a feladatok – problémák megoldásában;
• osszák meg egymással a feladatmegoldással kapcsolatos tapasztalataikat;
• mutassák be megoldásuk eredményeit, produktumait.

A feladatmegoldás fontos része volt:

• a segítségül adott szövegek / filmrészletek / podcast-beszélgetések tanulmányozása;
• a csapattagok közötti munkamegosztás és eszmecsere (sőt, akár vita);
• brainstorming – szabadon;
• a nyitottság, a kíváncsiság.

A projekt résztvevői (előzetesen létrehozott) négyfős csoportokban dolgoztak.

A rendelkezésükre álló (8 – 13 óra közötti) öt órát kötetlen időbeosztással és csoporton belüli munkamegosztással használhatták az alábbi három projekt-összetevőre (feladatmegoldásra).

· XXI. SZÁZADI (RÉM)ÁLOMSZÍN

Jankovics Marcell Az ember tragédiája (2011) című animációs filmjének részletéből (a Falanszter-színből) inspirációt merítve jelenetet (rövid jelenetsort) kellett készíteni (írni), amelyben Lucifer aktuális jelenünkbe viszi el Ádámot és Évát, hogy megmutassa nekik: milyen az emberi élet a digitális forradalom, a robotika, a mesterséges intelligencia, sőt, szuperintelligencia (Generative Large Language Multi-modal Model), a deepfake korában.

A megírt jelenetet (jelenetsort) elő is adták a csoportok.

· LUDDIZMUS }} TECHNOFÓBIA

A luddizmus és tecnofóbia jelenségének (és magyarázataiknak / következményeiknek) megismerése után a projekt résztvevői azt a feladatot kapták, hogy képzeljék magukat annak a XIX. század elején élő gyári munkásnak a helyébe, vagy annak a ma élő embernek a helyébe, aki a gépek / a technológia miatt fenyegetettséget, kiszolgáltatottságot, egzisztenciális félelmet, tehetetlenséget, ugyanakkor dühöt is érez. Ennek kompenzálására ösztönös önvédelmi reakcióként agresszív indulat kezdi irányítani viselkedését.

Ezt az (elképzelt) állapotot egy olyan dalszöveg alaptémájává kellett tenniük, amelyet egy létező, stílusában a témához illő zeneszámra írtak – ügyelve arra, hogy a megírt dalszöveg prozódiája illeszkedjék a választott zeneszám ritmusához.

A dalszöveget elő is adták a csoportok.

· GÉPEK CIVILIZÁCIÓJA? – ESZMECSERE / VITA

A feladat az alábbi (túlzó / leegyszerűsítő / provokatív / tényszerű / utópikus / disztópikus / optimista / pesszimista[?]) felvetéssel kapcsolatos vélemény(ek) megfogalmazására hívta a projekt résztvevőit:

a kozmikus adatfeldolgozó rendszer ott lesz mindenütt, irányít mindent, és az emberek sorsa, hogy beleolvadjanak.

A csoportok tagjai bizonyító és / vagy cáfoló érveléssel hitelesített véleményüket egymással folytatott eszmecserében (vagy vitában) mutatták be a problémafelvetéssel kapcsolatban.

Néhány tudományos ismeretterjesztő szövegrészlet / podcast-beszélgetés állításait – érveit inspirációként, saját véleményük kiindulópontjaként használhattak.

Az eszmecserét / vitát elő is adták a csoportok.

A projektfeladatok megoldásának értékelési szempontjait a részvevők a munka megkezdésekor megismerték. 

A résztvevők a projekt után (online kérdések megválaszolásával) értékelték a projekt feladatait, a megoldáshoz kapott segítséget, a csoporttagok együttműködését és saját munkájukat.

Budapest, 2025. november 21.                                                           Szurma Judit (projektfejlesztő)

Reál nap:

2025 novemberében egy újabb projektnapra került sor, amelyen a 11. évfolyam osztályai vettek részt, és amelynek témája az ipari forradalom volt. 

A tanulóknak négy összetett feladatot kellett megoldaniuk, amelyekhez számos digitális programot és eszközt használtak, ugyanakkor a kreativitásukra is nagy szükség volt. 

Elsőként fémdobozból és az iskola által biztosított alapanyagokból egy "gőzhajót" kellett megépíteniük, amelyet később ki is próbáltak. A működésről készült videót YouTube-link formájában kellett beküldeniük. 

A második feladat egy működő futószalag modell elkészítése volt, amelyen a tömeggyártás folyamatát kellett szimulálniuk. A diákok visszajelzése alapján ez bizonyult a legnehezebb kihívásnak. Ezt követően a Canva programban egy összehasonlító plakátot készítettek a régi és a mai tömeggyártás közötti különbségekről. 

A harmadik témakör az automatizációhoz kapcsolódott: először lyukszalag segítségével kellett létrehozniuk egy egyszerű automatizált folyamatot, majd ugyanezt a feladatot micro:bittel is megvalósították. 

A nap záró feladata a mesterséges intelligencia világába vezette be az osztályt. Először különböző táblákat kellett felismerniük egy AI-modell segítségével, így vizsgálva, hogyan működhet egy önvezető jármű. Végül gépi tanulást alkalmaztak micro:bit eszközökkel: a diákok betanították a micro:biteket különféle mozgások felismerésére, majd letesztelték, mennyire pontosan működik a modell. Ez bizonyult a nap legnépszerűbb feladatának. 

A projektnapot prezentációs kör zárta, ahol a tanulók bemutatták tapasztalataikat, értékelték a közös munkát és reflektáltak a nap eredményeire. Összességében a visszajelzések alapján a projektnap rendkívül sikeres és élménydús volt a 11. évfolyamos diákok számára.

10. évfolyam

Reál nap:

2026-ban a 10. évfolyam reál napja sokszínű és gondolkodtató kihívásokat kínált a tanulóknak. A program során a csoportok különböző gyakorlati és kutatási feladatokon keresztül mélyítették el ismereteiket, miközben modern technológiai megoldásokat és az iskola által biztosított kísérleti kellékeket egyaránt használtak.

A nap során három kiemelt gyakorlati feladatot kellett teljesíteniük.
Elsőként ellipszist szerkesztettek többféle módszerrel: két eljárást papíron próbáltak ki, majd digitálisan, a GeoGebra program segítségével is elkészítették a szerkesztést. Ez a feladat több csoport számára komoly kihívást jelentett, különösen a pontos kivitelezés miatt.

A második feladat egy alufóliából és gyufából készített rakéta megépítése és tesztelése volt. Több csapatnak csak többszöri próbálkozás után sikerült megfelelően működő modellt készítenie, ugyanakkor kitartásuk és lelkesedésük példaértékű volt.

Harmadik gyakorlati elemként egy csillagárnyékolót kellett hajtogatniuk. A feladat során jól láthatóvá vált, hogy a precíz hajtogatás és a pontos illesztés több tanulónak nehézséget okozott, ami érdekes tapasztalatként szolgált mindannyiuk számára.

A gyakorlati tevékenységek mellett jelentős kutatómunkát is végeztek. Többek között az Apollo 11 küldetésről, a gravitáció jelenségéről, a Mars bolygó időjárásáról és belső szerkezetéről, a Marsra szállás lehetőségeiről, valamint a napvitorla működéséről és alkalmazásáról gyűjtöttek információkat.

Lehetőségük volt a bolygók mozgásának modellezésére is GeoGebrában, továbbá micro:bit és TpBot segítségével méréseket végeztek egy előkészített terepen.

A napot az okostáblánál bemutatott prezentációk zárták, ahol a csoportok összefoglalták eredményeiket és értékelték az elvégzett munkát. Összességében egy tartalmas, élményekben gazdag és tanulságos reál napot tudhat maga mögött a 10. évfolyam.