Kastélyok, romtemplomok nyomában az MMC

Kastélyok, romtemplomok nyomában az MMC

Május második hétvégéjén indult útra kis csapatunk, mert az áprilisi jégeső és a télies időjárás sokakat elriasztott a túrázástól.

Ozora felé közeledve elkapott a felhőszakadás, de Ozorai Pipo kastélyának vastag falai között ez bennünket egyáltalán nem zavart. Megtekintettük a több száz éves korabeli berendezésű konyhában a füstelvezetőt, a márvány mosogatókádat, és azt a kutat, mely titkos lejáratot rejtett. A reneszánsz, barokk berendezésű főúri termekben láttunk páncélos lovagi felszerelést, harci díszbe bújtatott lovast, Mátyás király Fekete Seregének festett pajzsait, sőt Szent György ereklyéjét is. 

Pipo, azaz Filippo Scolari korabeli képmását, melynek eredetijét Firenzében tekinthetjük meg. Az ebédlőben megtudtuk, hogy miért tették a székeket a falhoz, hogyan törölték meg zsíros kezeiket az urak, és hogyan fejlődtek az idők folyamán a higiénikusabb étkezési szokások (fa kézmosó szerkezet). Megmutatták nekünk a híres reneszánsz szobormásolatokkal teli házasságkötő termet, hogy ismét Firenzében érezhessük magukat. A szállodai szobák a kiállítótér fölött helyezkednek el, és este már mindenki a maga ura a várban. A legtöbb teremben vadásztrófeák díszítették a falakat, a hálóban farkas vicsorgott a padlón az alvókat zavarókra, a pincében pedig óriási jegesmedve őrizte a borokat. A vár történetét elbeszélő kiállítás a vár fából készült makettjével nyitott. A termekben régészeti leletanyagok, fegyverek, ezüst- és aranyedények, kupák, ékszerek jelezték a régi urak gazdagságát. Egy 3D-s film megtekintésével körbejárhattuk időben, térben kívül-belül újra a kastélyt, és láthattuk, mennyire fontos az itt élők számára ez a hely, ahogy Illyés Gyula életét is végighallgathattuk a közeli kiállítótérben, mely régen egy fogadó volt.

Második célunk Dég volt. A dégi Festetics kastély ragyogó napsütéssel várt. A kastély legtöbb terme még bútorozatlan, a kastélyt kiszolgáló épületek felújítás alatt állnak. A klasszicista stílust a több hektáros kertre néző portikusz, az ovális terem hatalmas ablakai előtt a régi híres ókori görög szobormásolatok szintén kiválóan képviselték Pollack Mihály és a megrendelő elképzeléseit. A szabadkőművesség fogalmát és szertartásait fali posztereken mutatták be a látogatóknak, hiszen Festetics Antal szabadkőműves volt. A kastélyt körülvevő csodaszép parkot terepasztalon is, de élőben is végigjártuk: először a fehérre festett korlátos hídon megközelíthető kisszigeten a Hollandi házat néztük meg, aminek alsó szintje régen tehénistálló volt, a felette lévő szinten pedig a beteg Festetics Andorné részére alakítottak ki szobákat, hogy tüdőbaját gyógyíthassa. A parkban a tó a Bozót patak kiszélesedésével hosszú kígyózó tereket formál, ennek partjánál medvehagyma illatozott, béka brekegett, és hatalmas fák invitáltak, vagy épp a méteres fű mögé rejtőzhettünk. Utunk Udvari szív alakú kövei közt Tihany magaslatán át a Káli medence kapujáig vezetett. Révfülöpön a Fülöp-hegyi kilátóba baktattunk fel, amikor ismét felhőszakadás áztatott minket, de kárpótlásul  szivárványt láttunk a Balaton felett átívelni.

Vasárnap az ecséri templomromhoz túráztunk reggeli előtt. A bőséges reggeli után András buszunkat Kővágóörsön át Kékkútra vezette, ahol megtöltöttük kulacsainkat a friss ásványvízzel, mert hosszabb túra várt ránk a Kőtengerig. A Theodora tanösvényt az idő ösvénye váltotta, ahol a földtörténet több millió éves korszakairól olvastunk. A faragott madárcsőrök elvezettek bennünket a pleisztocén korából származó hatalmas kőszikla formációkhoz: megpihentünk a sziklahátakon, és az ”óriások játszóterén„  mászókáztunk, vagy épp bújócskáztunk. Szentbékkálán fagyizás után folytattuk túránkat Köveskálra: szőlőskertek közt értük el a töttöskáli templomromot, mely az eddigiek közül a legkisebb és legromosabb állapotban volt. Vizünk elfogyott már, mire elértük a mosóházat és Adrienne néni kedvenc kőfaragványát a templom kapuján. A templomtorony mellett megpillantottuk a buszt. Irány Fűzfő! A fürdés és bobozás gyorsan eltelt, mindenki szeretett volna még maradni.

A legtöbb pontot a 6.b-sek gyűjtötték, csoki volt jutalma a hibátlan totó- és rejtvénymegoldóknak.

Találkozunk jövőre: új helyekre indulunk!

2017.05.18.

Brecsokné Kertész Ágnes

További fényképek: ITT.

Elérhetőség

Budapest XX. kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

© 2014 Minden jog fenntartva.

Powered by Webnode