A Belvárosi templomban jártunk

A Belvárosi templomban jártunk

A hideg idő sem térítette el kis csapatunkat, hogy elinduljunk budapesti sétánkra. A Március 15-téren szálltunk le a villamosról. A híd alatt átsétálva a Belvárosi templom homlokzatánál tekintettük meg a klasszicista stílus jegyeit. A templomot körbejárva Ági néni megmutatta és a 7. osztályosok fel is ismerték a középkori gótikus íveket, rozettákat, mérműveket, a koponyafaragványt. A templom belsejében megcsodáltuk a színesre festett gótikus boltíveket.
 
sétánkra. A Március 15-téren szálltunk le a villamosról. A híd alatt átsétálva a
Belvárosi templom homlokzatánál tekintettük meg a klasszicista stílus jegyeit. A
templomot körbejárva Ági néni megmutatta és a 7. osztályosok fel is ismerték a
középkori gótikus íveket, rozettákat, mérműveket, a koponyafaragványt. A
templom belsejében megcsodáltuk a színesre festett gótikus boltíveket.
A hajótestet körbejárva az üvegpadlón keresztül rátekintettünk a régmúlt falmaradványaira. Innen láthattuk, hogy már az 1200-as években is épült itt templom, sőt az ókorban, a Római Birodalom Pannónia Provinciájában itt átkelő hely, erődítmény épült, melynek vastag falát nemrég hozták felszínre és mutatják be a nagyközönségnek. Az épületben most is folyt felújítás. A munka
kalapácsverését lehetett hallani. 2000 éves alapokon nyugvó Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom Budapest legrégibb templomtörténetével dicsekedhet.
Az épület 5621 sípos orgonáját is felújították, de ennek hangjait most nem élvezhettük, bár Liszt Ferenc is játszott rajta sokat. Az evangélikus Kossuth Lajos az akkori plébánián fogadott örök hűséget katolikus menyasszonyának, Meszlényi Teréziának. Később Széchenyi István grófnak temetése utáni emlékmiséjét itt tartották.
A reneszánsz oltár szépsége az elé emelt állványzat takarásából is előtűnt. Reméljük, hamarosan állványzat nélkül tekinthetjük meg ezt a gazdag oltárt, és a templom minden helyiségébe bekukkanthatunk.
Az oldalsó kijáratnál két szent szobra őrzi a kis templomkertet, állnak egy-egy oszlopon: Szent Hedvig és Szent Kinga. Hedvig történetéről Adrienne néni mesélte el, hogy Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai
hercegnő harmadik gyermeke volt. És egy szerződés értelmében, amit Lajos király Lipót ausztriai herceggel kötött, Lipót fia, Vilmos hitvesének szánták. A házasságkötés szertartását a négyéves Hedvig és a nyolcéves Vilmos között 1378-ban végezték el….
Végigolvastuk az ókori provincia fő történéseit a lefektetett márványlapok véseteiben.
Bejártuk a Duna vonalát, olvasva a régi városneveket. Figyeltünk a lábunk elé: a Limes részeit megörökítő karcolatot. Átléptünk Cuccinumból (Újlak/Ilok), Aquincumon és Ulcisián át egészen az osztrák területen lévő Carnuntumig, és egyensúlyoztunk a tekeredő Duna kígyóján. Bekukucskáltunk a Contra Aquincum romjaira, mivel pár éve befedték. 
A tér egy másik pontján Tar István 1971-es szobránál is elidőztünk, mert bár régen szökőkút volt, ma hólepte körjátszóhelynek-bújócskahelynek mondható.
Elsétáltunk Pest egyetlen megmaradt barokk világi épülete mellett: a Péterffy-palota elég kopott, sárga színe és mérete miatt a nagy szecessziós és modern épületek mellett eltörpül.
A hideg időjárás beűzött a Jégbüfébe bennünket, ahol - a neve ellenére - finom forró teával melegítettük fel fázós végtagjainkat. Hamarosan indultunk a Mátyás pince mellett a villamoshoz, majd vissza az iskola elé.
 
2018.február 13.
 
Brecsoné Kertész Ágnes
rajzszakkörvezető

 

Elérhetőség

Budapest XX. kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

© 2014 Minden jog fenntartva.

Powered by Webnode